A mókus a kertben történet első négy kötetének hátlapjain lévő ajánlásairól.
A kiadónak nagyon tetszett az a gondolatsor amit Piroska megfogalmazott a könyv megjelenése előtt, mikor olvasószerkesztőként segítette a munkánkat. Ezért döntöttünk úgy, hogy felszabdalva ugyan, de az ő írása kerül az első négy könyv hátlapjára. A darabolás nehéz döntés volt, de annyi minden újítást kellett beleformáznunk a könyvbe, hogy megpróbáltuk. Reméltük, egy kis játékot is adunk vele az Olvasóknak, hisz ha rájönnek erre, akkor a hátlap is plusz gondolatot, gondolatokat adhat nekik.
Most itt van mód megkérdezni magát Piroskát, hogy mit gondol erről, mert mikor közöltük vele, hogy a lehetőségként megfogalmazott írásai közül nem tudunk választani, hisz mind más, de nagyon passzol, igencsak meglepődött.
Gyetvai Piroska: Nehéz feladat lehet regényt írni, ha az olyan korszakot ölel fel, amit ma általánosan elítélnek, pláne, ha valós történelmi események alakítják a cselekmények szálát. A regényt olvasva, azokból az emberekből akik éltek a 80-as években a legszélsőségesebb érzelmeket válthatja ki már maga a “vasfüggöny” szó is, ennek ellenére sokan nosztalgiával emlékeznek vissza fiatalságuk hétköznapjainak egyszerű örömeire. Mások a történelmi összefonódásokat tartják érdekesnek, és még azoknak is figyelemfelkeltő olvasmány a regény, akik legjobban a szereplőkért izgulnak. Ez azért lehetséges, mert nem egyoldalúan a politikán van a fókusz. Magába foglal a történet értékes társadalomtudományi megközelítéseket is a rendszer árnyékában. Nemcsak az emberi közösségeket mutatja be, hanem a köztük lévő gazdasági, politikai, lélektani viszonyokat is realisztikusan feltárja. Ilyenformán kortalan alkotást tartunk a kezünkben, ami van akit emlékeztet, másokat tanít és elgondolkodtat. Ezt hangsúlyozzák a kötetek rendkívül színes gondolatokkal fűszerezett ajánlásai, ami könyvenként más és más. Megszólítja azokat is akik a rendszerváltás előtt születtek, azokat is akik utána. Az egyik ajánlás gondolatébresztő, míg másik a történet felvázolása, a harmadik időutazásra szólít és így tovább. Egyedi a regény ebből a szempontból, hiszen a terjedelme, és a cselekmény komplexitása megengedi, hogy az ajánlások könyvenként a legszélesebb objektív és szubjektív skálán mozoghassanak.
